Helyszínek
.JPG)
Amikor a szertartás helyszínét kerestük, nem volt hosszú vita, mindenki hamar rábólintott a Füvészkert Japán Kertjére, szerencsére ők is és a polgárjenő hivatal is, szóval ez viszonylag könnyen ment, már csak azért kell drukkolni, hogy ne essen...
A vacsora és a buli helyszín nehezebb volt, sok helyet megnéztünk, árajánlatokat kértünk, excell mátrixokat szerkesztettünk, pro-kontra listákat írtunk, de sehogy sem találtuk az igazit. Az áttörést végül az hozta meg, hogy Kriszti (aki az ételekről fog gondoskodni) Zsombor leírása alapján rávilágított, hogy ipari jellegű helyet keresünk és tényleg! Nincs csendrendelet, nem zavarunk senkit, akármeddig szólhat élő zene, ilyen a mi helyünk! Ekkor elkezdtem végiggondolni, hogy hova jártam régen koncertekre, és ahogy a régi koncert termek után kutattam megtaláltam egy nem olyan régi, de annál bájosabb helyet: az R33-at. A fényképek alapján ígéretesnek tűnt, így odarohantunk, bejutottunk és ezután nem volt mit tenni, szerelem volt első látásra.
.jpg)
Tudjuk, az R33 nem egy klasszikus esküvő helyszín, így fel kell titeket készítenünk egy-két dologra...
"Bár az R33-ba nehezebb biciklisként és gyalogosként eljutni, mint a hetedik kerületi romkocsmákba, de a látszólag lakatlan gyárépületek annyi izgalmat ígérnek, hogy mindenképp fel kellett kerekednünk! Aki járt már a Bakelitben, szintén a Soroksári úton, vagy Berlinben a Tachellesben, az tudja, milyen érzés bolyongani a lerobbant csarnokok és teherautók között, hogy aztán elénk táruljon egy hely a semmi közepén" - írja a romkocsma.hu. Az R33 csapatának tagja, Perecsényi Tibor (Pernye) víziója az, hogy a Közvágóhídból underground szórakoztatónegyed és művészváros váljon, hasonlóan a koppenhágai Christiania mintájára.
Az urbanista blog szerint "minden adottsága megvan ahhoz, hogy Pest ipari-kulturális központja legyen: ez a Közvágóhíd, a benne működő rengeteg próbateremmel, hangstúdióval, a közepén az R33-mal... Nincs ugyan a város szívében, de ahogy ez már lenni szokott, szépen lassan kezdi körbeölelni Budapest. Ráadásul pont egy kulturális negyeddel. Épp ott van a Millenniumi-városközponttal, vagyis a Müpával, a Ludwig Múzeummal és a Nemzeti Színházzal szemben (a napokban kiderült, hogy a kongresszusi központ is itt épül) ... És akkor nem is beszéltünk még a nemrég odatelepült, lakossági igényeket kielégítő Parkról és a híd túlsó lábánál üzemelő Zöld Pardonról sem. Szóval ha hagyják, akkor itt egy nagyon jó kis kulturális szabadidős dolog forrhat ki."
"...ami megvan, az nagyon fontos eleme a telepnek: a bálterem! Száz éve ugyanis természetes volt, hogy egy valamire való gyárhoz bálterem is jár. Ezt foglalta el az R33, mely amolyan szellemi központja és katalizátora az egész telep kulturális életének. A Rottenbiller utca 33 alól induló egyesület (innen a név ugye), próbatermeknek, stúdióknak, fotókiállításoknak, görénynek, színpadoknak és alkotóközösségeknek ad otthont", és július 12-n a mi esküvőnknek is!
Egy nyári napon olyan érzése van az embernek az R33 kertjében heverve, mintha egy fesztiválon lenne és egyszerre szűrődne be kellemesen a metál-, a reggae- és mondjuk egy alter-színpad zenéje. Elég nehéz úgy átmenni a telepen, hogy ne botoljon az ember ismert zenészekbe, akik pedig természetesen az R33-ban lazítanak próbák után, ahol hangszerek cserélnek gazdát, új zenekarok születnek vagy új tagok csapódnak bandákhoz - írja az Urbanista.
.jpg)
Ahogy pedig a Rockélet rávilágít, a helyszínben nem is csak maga a hely a fontos, hanem az egész közösség, akik csinálják. Szintén az urbanista blog írja, hogy "az egészet valami olyan különös üzleti modellel csinálják, hogy miközben nonprofit cucc, valahogy mégis fennmarad." És tényleg, a bevételt a srácok az önfenntartás mellett a stúdiók felszerelésére fordítják.
A Rockélet szerint "az egésznek egy immár több éves múltra visszatekintő önszerveződés az alapja, amely mára a magyar undergroundnak nevezett zenei élet legmeghatározóbb zenekarait gyűjtötte maga köré. A mindössze néhány taggal indult kezdeményezés jócskán kinőtte kereteit, és ez a helyszínváltozásokon is megmutatkozott. Az R33 ugyanis sokkal inkább a csoport, mint maga a hely neve..."
Szóval ezek alapján választottuk ezt a helyet, amelynek a környezete elsőre talán kissé ijesztő, és nem klasszikus esküvőhelyszín, de nekünk tetszik, amit láttunk és az a szellemiség is, ami emögött van, és az első sokk és a második pálinka után, reméljük, hogy már senkit nem fog feszélyezni a kissé rendhagyó környezet.